Views:
Favorited by people
Uploaded by
Description:
- Dalszöveg -
Kérlek, óvj meg minden rossztól körülöttem.
Kérlek, te is küzdj, amiért én törekedtem.
Mert az idő múlásával könnyedén megtörtem.
Bárcsak megvolna, mit már rég elfeledtem.
A valóságot gyűlölöm, de mindig magam keltem.
Mert, Én mindig csak mertem, de sohase nyertem.
Soha nem értettem azt, hogy mit miért tettem.
Mindenki, ki mellettem állt, tiszteltem és szerettem.
De szívembe már előre mindet eltemettem.
Mert lesz még szebb nap, mi ráfénylik a szarra.
Nincs másra szükségem, csak egy utat mutató karra.
Mert nem találom helyem, szemem össze van varrva.
Vak vezetett világtalant, amíg éltem életem.
Eszem mindig helyén volt, bár nem tudom, miért élhettem.
Szél söpörte messze, amit véghezvittem és megtettem.
Visszatérek, mikor minden megszűnik majd körülöttem.
Ments meg, hogy jobb helyre kerüljek.
Ments meg, hogy szembe szegüljek.
Ments meg, hogy élhessek még egy percet, hogy megváltoztassam a világot, egy cseppet.
Ments meg, hogy megváltozzon minden.
Ments meg, hogy elmehessek innen.
Ments meg, mielőtt elmegyek, megkereslek, hogy elmondhassam neked, mennyire is szeretlek.
Halványok már a szép napok, mint füst a levegőben.
Egy asszony illata maradt emlékül a lelkedben.
Könnycseppek a szemedben, mély sebek a szívedben.
Tudod azt, hogy nincs ki út ebben a helyzetben.
Az álmaid és céljaid, mind elérhetetlenek.
A vágytól telt ajkaid, még érintetlenek.
De piszkossá váltak, amikor megérintettelek.
Egyedül álltál, de mégis megmentettelek.
Mikor elsötétül minden és hiányzik a szeretet.
Keménynek kell lenned és játszanod a szereped.
Mert jóvá tenni hibáid, már sohasem teheted.
Ezért minden érzelmedet önmagadba temeted.
Beborul az elméd és elvisz a rossz irányba.
Eltévedve kóborolsz a nagy, világba.
Tükörképre találsz, az elkövetett hibákba.
A végén már csak reménykedsz, az elfeledett imákban.
Ments meg, hogy jobb helyre kerüljek.
Ments meg, hogy szembe szegüljek.
Ments meg, hogy élhessek még egy percet, hogy megváltoztassam a világot, egy cseppet.
Ments meg, hogy megváltozzon minden.
Ments meg, hogy elmehessek innen.
Ments meg, mielőtt elmegyek, megkereslek, hogy elmondhassam neked, mennyire is szeretlek.
Gyere, ments meg, repüljünk, a fellegekben.
Hadd, lássam a mosolyod a két szemedben.
Szót szaggató szavaim szürreális szenvedélyem.
Szemtől-szembe szívemből, szemeiddel szembenézem.
Létezik egy érzés ember és ember közt.
Amiből a sorsfonala vérünkből egybeköt.
A legjobb érzés de leginkább csak szemen köp.
De nem mozdulok helyemről, a szerepemet betöltöm.
De menjünk, kérlek, mert még élni akarok.
Bebörtönöz a sorsunk, de legyünk végre szabadok.
A dolgok körülötted elrontják a holnapot.
Tovább állnak és kívánnak szép tegnapot.
Értelmetlen életed érvágásra élezve.
Kilátásom képtelen korlátokra képezve.
A kezeink lefogva érintésre éhezve.
A szívünk darabokban az életünk már szétszedte.
Ments meg, hogy jobb helyre kerüljek.
Ments meg, hogy szembe szegüljek.
Ments meg, hogy élhessek még egy percet, hogy megváltoztassam a világot, egy cseppet.
Ments meg, hogy megváltozzon minden.
Ments meg, hogy elmehessek innen.
Ments meg, mielőtt elmegyek, megkereslek, hogy elmondhassam neked, mennyire is szeretlek. (2x)
MENTS MEG!
